 |
A gyülekezet mint család - A család mint gyülekezet
A Magyar Református Presbiteri Szövetség 10. Nemzetközi (Kárpát-medencei) Presbiteri Konferenciája
|
PROGRAM
BESZÁMOLÓK
HÉTFŐ
KEDD
SZERDA
CSÜTÖRTÖK
« VISSZA
|
A konferencia időpontja: 2001. június 25-29.
A konferencia helyszíne: Nagykőrös, a Károli Gáspár Református
Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának épülete, Hősök tere 5.
A részletes program ITT olvasható.
A konferencia helyszinéről tudósítva megpróbálunk bepillantást nyújtani az eseményekbe. Fényképeket, írásokat és hangfelvételeket teszünk közzé napi összefoglalóinkban.
A logoval jelölt hangfelvételek lejátszásához Real Player® program szükséges, ami ingyenesen
INNEN LETÖLTHETŐ.
|
|
|
C S Ü T Ö R T Ö K
A gyülekezet, mint család: személyi és tárgyi feltételek
előadó: Dr. Fruttus István Levente, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának tanára
Előadásában két kérdésre kereste és adta meg a választ, sok példával illusztrálva:
1. Milyen funkciói vannak a családnak?
2. Hogyan találja meg sajátos szolgálatát a család a gyülekezetben?
Az ericsoni fejlődéspszichológia életkori fejlődési sajátosságokról szóló példáit felhasználva párhuzamot vont a család és a gyülekezet között. Rámutatott mindkettőben a növekedés szükségességére, ezek szerepére az önazonosság kialakításában. Fontosnak tartotta a gyülekezet segítő és támogató funkcióját, ami tagjainak biztonságérzetét fejleszti.
|
Mind a családban, mind a gyülekezetben keresztyén sajátosságként jelenik meg a segítő szolgálat, a diakónia.
Ott, és akkor működik jól, akol felmérik a hiányokat, - nem csak a szükségleteket -, és ezek megszüntetésére törekednek. Véleménye szerint a diakóniának három szintje van:
1. önmagunk segítése
2. a családtagok egymásra figyelése és támogatása
3. a gyülekezeti közösség „önsegélyezése" és tagjainak támogatása
Napjainkban egyre nő a gyülekezeti diakónus szerepe, aki testi ápolást, lelkigondozást, szociális gondoskodást, spirituális támaszt és nevelői feladatot is ellát.
Gyakorlati páldák között említette a kunhegyesi gyülekezet idősotthonát és a nagykőrösi Diakóniai Közösséget.
|
A gyülekezet-pedagógia kulcsa, az animátor
előadó: Dr. Csorba Péter, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola lelkipásztor-főigazgatója
Az animátor a gyülekezeti pedagógia és sszolgálat új tipusa.
A korábbi egyházi életben nincs igazi előzménye. Feladata a buzdítás, lelkesítés, a csoportmunka szervezése, levezetése, tehát ő a modern értelemben vett gyülekezeti csoportvezető.
Minthogy a család elvesztette hagyományos feladatát, ahol a mi közös dolgainkról tudtunk beszélgetni, és a közösségben az egyén jól meg tudta határozni önmagát, ma én-fenyegetettségben élünk. Ennek a feloldását, az elszigeteltségből a közösségbe kisérést végzi az animátor. Valójában a felnőttképzés és nevelés a feladata. Nem ő a fontos, szerepe addig tart, amíg a magányos egyént a gyülekezet közössségébe, az élő Krisztushoz vezeti.
Az egyház jövője elképzelhetetlen az ilyen főállású alkalmazottak, csoportvezetők nélkül.
|
|
A gyülekezet, mint gyógyító közösség
előadó: Rideg Gyula, a Bethesda Református Gyermekkórház lelkipásztora
Előadásának jó részét konkrét példákkal illusztrálta, elsősorban is a keresztyén irgalmasságot példázta ezekkel. Ismertette az otthonápolási tapasztalatokat, amelyek az esetek többségében nem csak testi, hanem lelki szükségleteket is kielégítenek.
Előadásában választ keresett erre a kérdésre:
Mit tudnak tenni a gyülekezetek a testileg elesettekért, hogyan formálódhat a gyülekezet ellátó közösséggé?
Fontos a gyülekezetben rejlő személyes erők felmérése és célirányos hasznosítása: kórházi látogatás, otthoni ellátás, beszélgetés, alapszükségletek kielégítésében történő segítségnyújtás formájában. A presbitereknek fontos szerepük van a területükön élő betegek, gondozásra szorulók felderítésében.
Az ilyen jellegű gyülekezeti szolgálatban egymásra talál a misszió és a diakónia.
Az intézmények hálójából nagyon sokszor kiesik a szegény ember, a testi-lelki szenvedő, ezekről csaknem kizárólag a gyülekezet gondoskodhat.
Erre alkalmas munkatársak kiképzésére a Bethesda Kórház szaktanfolyamokkal törekszik.
|
|
|
A gyülekezet, mint befogadó közösség
előadó: Ferenczy Zoltán szentkirályi lelkipásztor, narkológus, addiktológus
Rámutatott arra, hogy nem könnyű feladat a befogadás, hiszen mindig is lesznek a gyülekezetben olyanok, akik valamilyen egyéni szempont szerint kirekesztenék onnan a másikat.
A szenvedélybetegek, a drogos fiatalok, a disco-szubkultúra tekintetében ez különböző okokra vezethető vissza.
Elutasíthatják őket, mert a kábítószer bűn - vélik az így gondolkodók. Mások szerint nincs is ilyen probléma, mert ők még nem találkoztak vele. Bíztató jel, hogy van néhány gyülekezet, amelyik igyekszik kidolgozni a befogadás stratégiáját.
Több szemléltető képpel késztette hallgatóságát az együttgondolkodásra és a továbbgondolásra.
A befogadó közösség nyitott azok előtt, akik emberi kapcsolataikban és Istenhez fűződő kapcsolatukban keresik a megoldást.
|
Több példát hozott a befogadást akadályozó falakra, az azt indokló ál-érvekre, rámutatott Jézus elfogadó szeretetének, gyógyításának a társadalmi konvenciót túllépő bizonyságtételének egyedüli útjára. Elemezte az identitás-zavar okait, ami a fiatalok egy részének deviáns magatartásformáinak kialakulásához vezet. A drog az ilyen fiatalok számára negativ transzcendencia keresés, a drogélmény az istenkeresés pótléka.
Ezek közösséghiányt mutatnak. Nem szabad megállnunk a jelenség elutasításánál, hanem üzenetet kell látni és érzékelni a devianciában, mert valójában ezek a fiatalok hiteles közösségre, hiteles bizonyságtételre, és Jézus Krisztusra vágyódnak. Ők élő felkiáltójelek, akiket az egyháznak nagyon komolyan kell venni.
|
A család, mint nevelő közösség
előadó: Dr. Fodorné dr. Nagy Sarolta, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának tanára
Példákkal gazdagon illusztrált előadásában szólt arról, hogy a család a lélek laboratóriuma. A hit kialakulását, amelyben a családnak két-háromszor nagyobb szerepe van mint a gyülekezetnek, a fa növekedéséhez hasonlította. Nagy szerepe van a gyermek hitének alakításában a hallásnak (mit hallanak a szülőktől), a látásnak (milyennek látják a szülők egymáshoz való viszonyát, illetve kapcsolatukat a gyülekezettel).
Az évgyűrűkhöz hasonlítva a hit fejlődését legbelső körben a személyes tapasztalatok játtszanak szerepet, az előbbi, hallás-látás értelmében.
Ha kifelé haladunk, megjelenik a kötődő hit. Itt még a gyermekek szüleik hitéhez kötődnek.
Majd megjelenik a kereső hit, végül az önálló hit.
|
|
Mit tehetünk azért, hogy az otthon önálló hitre nevelő hajlék legyen?
Válaszában rámutatott:
Legyenek jelen egymás számára a szülők, és gyermekeik számára is, működjön a megbélyegzés nélküli elfogadás, éljünk gyermekeink elismerésével, dícsérjük meg őket, ez megerősíti szociális énképüket. Gyakoroljuk a megbocsátást, becsüljük meg az ünnepeinket.
Teokratikus, azaz Isten uralmát megjelenítő közössség a család, egy talpalatnyi Isten Országa, amelyben a Lélek közléseiből táplálkozunk.
|
|
A család, mint gyülekezet a gyakorlatban
előadó: Balczó András olimpiai bajnok
Lenyűgöző őszinteséggel és sok színes példával bizonyította: nincs ideális családképe, mert ha az lenne - Karinthy szavával élve - az csak holnaptól lenne érvényes.
A szülők személyes példaadása rendkívül fontos, mert ha nincs „sorsfedezet" arra, amit mondanak és tesznek, akkor az egész nem ér semmit.
Fontos, hogy a gyermekek lássák: anyuka és apuka szeretik egymást.
Véleménye szerint a családban nincs demokrácia, hanem ugyanúgy az engedelmességnek kell érvényesülnie a családtagok között, mint az Isten - ember kapcsolatban.
A keresztyén családban Jézus nevében és e név által kifejezett hatalom, kegyelem révén történik minden. A jó keresztyén családban a szülőknek szoros kapcsolata van első renden Istennel, ebből következően egymással és gyermekeikkel is.
Az előadás hangfelvétele
Hossza: 25.38
|
A befogadó család
Erdélyi János, Budapest - Pasaréti gondnok
Megrendítő bizonyságtételében elmondta egy örökbefogadás történetét, ennek nem csak jogi, hanem mindenekelőtt emberi és keresztyén belső küzdelméről szólt őszintén.
Nagy lelkitusa volt, amíg Jutkát örökbefogadták, de legalább ekkora küzdelem volt az is, míg Jutka is örökbefogadta őket.
Az édesanya, a feleség nemrég bekövetkezett halála után testvérünk úgy látja, az ő feladata folytatni Jutka felnevelését.
Megértette, hogy ez az ő küldetése, és így lett ebben a családban Jutka Isten kegyelme révén igazi család tagja.
|
|
|
|
Ha még nem rendelkeznél RealPlayer lejátszóval, innen ingyenesen letöltheted a legfrisebb verziót:
 |
|
 |