ÉS A HÉT ANGYAL, AKINÉL A TROMBITA VOLT, FELKÉSZÜLT A TROMBITÁLÁSRA.
AZ ELSŐ TROMBITÁLT, ÉS JÉGESŐ ÉS VÉRREL ELEGY TŰZ HULLOTT A FÖLDRE. A FÖLD EGYHARMADA MEGÉGETT, ÉS AZ ÉLŐ FÁK EGYHARMADA MEGÉGETT, ÉS MINDEN ZÖLDELLŐ FŰ MEGÉGETT. A MÁSODIK ANGYAL IS TROMBITÁLT, ÉS MINTHA VALAMI TŰZZEL ÉGŐ NAGY HEGY ZUHANT VOLNA A TENGERBE, ÚGYHOGY A TENGER HARMADRÉSZE VÉRRÉ VÁLTOZOTT. ÉS ELPUSZTULT A TENGERBEN ÉLŐ TEREMTMÉNYEK HARMADRÉSZE. ÉS A HAJÓK HARMADRÉSZE ODALETT. A HARMADIK ANGYAL IS TROMBITÁLT: AZ ÉGBŐL EGY NAGY CSILLAG HULLOTT LE LOBOGVA, MINT EGY FÁKLYA, RÁESETT A FOLYÓK HARMADRÉSZÉRE ÉS A VIZEK FORRÁSAIRA. A CSILLAG NEVE ÜRÖM. ETTŐL A FOLYÓK HARMADRÉSZE ÜRÖMMÉ VÁLTOZOTT, ÉS SOK EMBER MEGHALT A MÉRGEZETT VIZEKTŐL. A NEGYEDIK ANGYAL IS TROMBITÁLT, ÉS VERÉS SÚJTOTTA A NAP HARMADRÉSZÉT, ÉS A CSILLAGOK HARMADRÉSZÉT, HOGY HARMADRÉSZÜK ELSÖTÉTÜLJÖN, ÉS A NAPPAL HARMADRÉSZE ELVESZÍTSE VILÁGOSSÁGÁT, ÉS AZ ÉJSZAKA HASONLÓKÉPPEN. ÉS LÁTTAM, ÉS HALLOTTAM, AMINT EGY SAS REPÜLT ÁT AZ ÉG KÖZEPÉN ÉS HANGOSAN KIÁLTOTTA: JAJ, JAJ, JAJ, A FÖLD LAKOSAINAK A MÁSIK HÁROM ANGYAL TROMBITÁJÁNAK SZAVA MIATT, AKIK MÉG EZUTÁN TROMBITÁLNAK.
Jelenések könyve 8:6-13.
Az elmúlt napokban megelevenedtek a temetők, virágba borultak a sírok, mert az emlékezés ünnepnapja volt. S mert égi boldogulásuk nem boldogít minket, nem a megboldogultak napja volt, hanem a Halottak napja - sokféle vesztes és hiánytól szenvedő látogatta meg a sírokat.
MÉCS LÁSZLÓ: NAPFOGYATKOZÁS
Apám emlékének
Megjött a távirat… Megyek… Vágtass te gyorsvonat,
talán még látom kék szemét, míg jő az Alkonyat.
Napos mezőkön munka ég, pacsirta-dal csorog,
lányok dalolnak, aratás, arany kereszt-sorok.
Hidak felett száguld a gyors, folyók és csermelyek
futkosnak vígan messzire az álmaim helyett.
Rohannak tengert tölteni, hajókat hordani
és zúgni: gyöngykagyló felett bölcsődalt mondani.
Tudom: végig a föld felett fény villan mindenütt,
a humusz szirmokat fakaszt, lányajk mosolyt, derűt,
tudom: mennyasszonyt, vőlegényt szállít a gyorsvonat
és kincset, csókos levelet s jövős nagy célokat…
- És mégis minden: ég és föld olyan sötét, sötét,
mint hogyha a Gyász angyala hajas nagy üstökét
elhúzná most a föld felett, arcok, célok felett
s bekormozná a szirmokat, Napot, leányfejet,
pacsirtadalt s a szívemet… Vágtass te gyorsvonat,
talán még látom kék szemét, míg jő az Alkonyat…
A versen végigvonul, érezhető a kettősség. Mi tesz vakká, és süketté minket? Mi segít kitekinteni, kilátni életünk menetéből, köreiből? Ami megrettent, megállít, vajon segíthet rajtunk?
Mitől ébredünk arra, hogy a halandó ember itt, a földön önmagában csupán vesztes lehet?
Hányféle vágynak, elképzelésnek, célkitűzésnek, reménynek kell elveszni, hogy lássunk?
ÉS A HÉT ANGYAL, AKINÉL A TROMBITA VOLT, FELKÉSZÜLT A TROMBITÁLÁSRA.
Megállíthat minket János apostol látomása, a veszedelmes ítéletet ébresztő, trombitát fújni készülő hét angyal, és a messzehangzó harsonák hátborzongató, félelmetes üzenete?
AZ ELSŐ TROMBITÁLT, ÉS JÉGESŐ ÉS VÉRREL ELEGY TŰZ HULLOTT A FÖLDRE. A FÖLD EGYHARMADA MEGÉGETT, ÉS AZ ÉLŐ FÁK EGYHARMADA MEGÉGETT, ÉS MINDEN ZÖLDELLŐ FŰ MEGÉGETT.
Mitől, hogyan sérül az első trombitahang nyomában világunk, környezetünk jelentős része?
János apostol vérrel elegy tűznek nevezi, a földre hulló, élővilág harmadát pusztító csapást.
Mára, ha megfelelő tanulmányokat veszünk kézbe, akár tudományosan megfogalmazva is olvashatunk arról, miben élünk, mi van körülöttünk, mifélék jelenlegi életlehetőségeink...
"Az ásványi tüzelőanyagok égetése és a hatalmas méreteket öltő erdőirtás következtében megemelkedett a légkör széndioxid tartalma… A nagy mennyiségű széndioxid, valamint a légkörbe bocsátott többi gáz csapdába ejti a nap melegét… felmelegíti az atmoszférát, és megváltoztatja az időjárást… befolyásolja a mezőgazdasági termelést… a felmelegedés ugyanis nem fokozatos és egyenletes eloszlású, hanem a bolygó egyes részein felmelegedést, más részein lehűlést eredményező folyamat, amelyet szélsőséges és drasztikus időjárási jelenségek kísérnek. Néhány hatás már ma is észlelhető: tornádók és hurrikánok pusztítanak eleddig nem veszélyeztetett területeken, szélsőséges hideg és meleg időszakok váltják egymást… kiegyensúlyozott klímájú térségekben is… A megváltozott éghajlati viszonyok valószínűleg megnehezítik az élelmiszernövények termesztését is… A feltételek gyökeres megváltozása a világ számos területén gyengébb terméshozamokat eredményezhet, míg más helyeken egyszerűen lehetetlenné teszi a földművelést. A megváltozott klíma emberek százmillióit foghatja soványabb étrendre, további milliók számára pedig éhínséget hozhat…"
LÁSZLÓ ERVIN Harmadik évezred - Veszélyek és esélyek
A MÁSODIK ANGYAL IS TROMBITÁLT, ÉS MINTHA VALAMI TŰZZEL ÉGŐ NAGY HEGY ZUHANT VOLNA A TENGERBE, ÚGYHOGY A TENGER HARMADRÉSZE VÉRRÉ VÁLTOZOTT. ÉS ELPUSZTULT A TENGERBEN ÉLŐ TEREMTMÉNYEK HARMADRÉSZE. ÉS A HAJÓK HARMADRÉSZE ODALETT.
"Jelenleg a világnépesség egyharmada számára jelent komoly problémát a jó minőségű édesvíz hiánya, míg a fennmaradó kétharmad rész megfelelő vízellátással rendelkezik. 2025-re megfordulhat az arány, ugyanis akkorra a …kiaknázható édesvíz mennyisége már csak egyharmada lesz…hiába áll rendelkezésünkre hatalmas mennyiségű sós, illetve szennyezett víz, ha emberi használatra nem alkalmas"
László Ervin - Harmadik évezred
Ez az emberi mérések, számítások által igazolt, papírral bizonyítható romlás, ám félelmetes egyezés azzal, amiről János apostol szól az utolsó időkre vonatkozó látomások kapcsán.
A HARMADIK ANGYAL IS TROMBITÁLT: AZ ÉGBŐL EGY NAGY CSILLAG HULLOTT LE LOBOGVA, MINT EGY FÁKLYA, RÁESETT A FOLYÓK HARMADRÉSZÉRE ÉS A VIZEK FORRÁSAIRA. A CSILLAG NEVE ÜRÖM. ETTŐL A FOLYÓK HARMADRÉSZE ÜRÖMMÉ VÁLTOZOTT, ÉS SOK EMBER MEGHALT A MÉRGEZETT VIZEKTŐL.
|
MÉCS LÁSZLÓ: HOVÁ MÉGY?
A kertekben szappanbuborékokat fújnak a gyerekek
Valaki a végtelenben buborékokat ereget:
Merkur, Vénusz, Föld, Mars, Napok, s más csillagok
csillognak és elpattannak egyszer…
Hová mégy?
A földgömbön néha álmok színesülnek:
a hantok alatt vidám halottak ülnek
s a fák, bokrok hajszálcsövein át
fújják a bimbó-buborékokat…
Hová mégy?
Tüzek, vizek harcolnak, ölik
egymást az elemek,
felhők gomolyognak, záporokat ellenek,
folyók rohannak, fájdalmak tengerlenek,
Te komoran, megszállottként menetelsz.
Hová mégy?
Tavaszok futnak el örökre legényesen, virágosan,
nyarak nyargalnak, őszök bársony lába oson,
telek cammognak, mint százesztendős jövendőmondók.
Te komoran, megszállottként menetelsz.
Hová mégy?
A Földbuborékokon utak tűnnek fel: dicsőség, szerelem,
vallások, világnézetek, teremtés, történelem,
és temetőkbe torkollnak az utak,
míg egyszer örökre elpattan a buborék…
Hová mégy?
|
A NEGYEDIK ANGYAL IS TROMBITÁLT ÉS VERÉS SÚJTOTTA A NAP HARMADRÉSZÉT, A CSILLAGOK HARMADRÉSZÉT, HOGY HARMADRÉSZÜK ELSÖTÉTÜLJÖN, ÉS A NAPPAL HARMADRÉSZE ELVESZÍTSE VILÁGOSSÁGÁT, S AZ ÉJSZAKA HASONLÓKÉPPEN
Félelmetes adatokat közöl László Ervin kötete - ki tudja hány ilyen írás létezik - felhívás arra: éljünk másképpen! De az emberek többségét mindez nem érdekli. Nem figyel rá, csak akkor, ha közvetlenül őt, családját érinti valamiféle következménye. Ijesztően sok a rákos megbetegedés, vajon tudják azt, amiről szó esik a kötetben, hogy légkörünk egyre szennyezettebb…
"A történelem előtti időkből származó bizonyítékok szerint az őstermészet össztömegének mintegy 38%-át tette ki az oxigén… A XX. század derekán mindössze 23 %-ról szóltak a jelentések. A jelenlegi világátlag már csak 19-21 % - de a nagyvárosok fölött még ennél is ke-esebb, mintegy 12-17 %. Olyan helyzet állt elő, amelyben az ember alig tud hozzájutni az egészsége megőrzéséhez szükséges oxigénmennyiséghez: az emberi sejtek és szervek, valamint a teljes immunrendszer hatékony működéséhez ugyanis megfelelő mennyiségű oxigénre van szükség… és azt is tudjuk, hogy a már létező, minimális szinten rákos és más degeneratív betegségek kialakulásával kell számolnunk…"
László Ervin - Harmadik évezred.
ADY ENDRE: AZ ÉJ ZSOLTÁRJA
Ha olyan nagy volna a szíved,
Hogy a földet átöntené vérrel
És melegítné
Izzó, beteges dobogással,
Magyarul
Vagy nem tudom micsoda nyelven
S miféle vér-ütéssel, özönnel,
Bárhogyan:
Akkor se tudnék
Meleg párnát és takarót adni,
Akkor se tudnék
Vigasztalót súgni füledbe
S akkor se tudnék más lenni,
Mint Éj, Éj, Éjszaka.
|
|
Mert az Éjszaka Éjszaka lehet,
Mert a veszendő
Mindig veszendő
S aki egy kis életet kapott:
Bűnös, veszendő. tehetetlen.
Siratom, hogy sírsz,
De én éjszaka vagyok
S a Reggelre fogom rá könnyeimet.
Siratlak, mert élsz,
Siratlak, mert bőszen kutatod
Sírnivalódat,
Siratlak, mert az enyém vagy,
Siratlak, mert másként nem lehet,
Siratlak, siratlak, siratlak.
|
Ember, embert megmenteni nem tud. A sötét, sötét, a rossz, rossz, a halandó, halandó.
ÉS LÁTTAM, ÉS HALLOTTAM, AMINT EGY SAS REPÜLT ÁT AZ ÉG KÖZEPÉN ÉS HANGOSAN KIÁLTOTTA: JAJ, JAJ, JAJ, A FÖLD LAKOSAINAK A MÁSIK HÁROM ANGYAL TROMBITÁJÁNAK SZAVA MIATT, AKIK MÉG EZUTÁN TROMBITÁLNAK.
A föld, a vizek, világunk egyharmada pusztul el, mikor megszólalnak a trombiták. Aztán egy sas három jaj-a hasítja az égboltot. A föld lakóiért és azért, ami ezután jön. Mert az első négy trombita után jön még három csapás, mely rettenetesebb, mint ami eddig érte a föld lakóit.
Isten kegyelme hajol le az emberekért, akik hitetlenek, akik nem találják, akik elfordultak tőle.
REMÉNYIK SÁNDOR: ÁRVÍZ
"Árvíz! árvíz! sikoltják mindenütt
Riasztó hír-harangok.
Amerre nézek: tenger a világ.
Kilépett medréből a Bánat,
Elszakította gátját a Betegség,
Hidakat sodort el a Balszerencse,
A Nincstelenségnek már partja sincs,
A viskók eltűntek, a paloták
Talpazata alámosva inog,
És mindenünnen kezek nyúlnak ki,
Szegény, kapaszkodó kezek az árból,
Keresnek valamit, hogy mit, maguk se tudják.
Mivel dugjam be fülem, hogy ne halljam
A vészharangot, - hogy vakítsam meg
Nyomorúságra táguló szemem?
Hogyan némítsam el a rettegést
Világban elszórt szeretteimért?
Hogyan markoljam meg kezüket,
Hogy mentés helyett akaratlanul
Le ne rántsam magammal őket is?
Mert víztől sodort szegény száraz ág,
|
|
Tehetetlen gally az én kezem is.
Visz a betegség, tép a balszerencse,
Ragad és eltemet a szomorúság.
Örökkévaló Árvízi Hajós,
Kegyetlenül kegyelmes,
Ki láthatatlan ladikoddal
Lebegsz a nyomor vizei felett, -
Ki némelyeket felveszel hajódra.
Ki másokat a mélybe visszalöksz.
Én nem tudom, csak Te tudod miért -
Ó vedd fel az én kedveseimet!
Mindenkit, akinek szívétől
Az én szívemig szálat feszítettél.
Nem tudok én most népekért,
Világokért fohászkodni Tehozzád,
Egyesekért, személy szerint könyörgök:
Ne hagyd, ne hagyd, ne hagyd alámerülni!
Örökkévaló Árvízi Hajós,
Kegyetlenül kegyelmes
Ki láthatatlan ladikoddal
Lebegsz a nyomor vizei felett -
Ha nem férünk fel ladikodra mind
Tehetetlen, nyomorult emberek:
Ó vedd fel, akiket én szeretek!
|
Beszélgettünk egy körben. Volt ott istenkereső keresztény, református és katolikus, és volt hitetlen is, egy fiatalember. Szavunkat átlépve, dacolva mindennel, és mindenkivel így felelt:
Nincs Isten, nem tud hinni benne, mindenkinek ugyanaz a lehetősége. Egyformák vagyunk, senki se hiheti azt, hogy többje van, vagy különb. A szüleinek se volt, és neki se kell több…
Miért elutasító? Istenre felel? Mit nem lát? Miért tagadja? Mi kell ahhoz, hogy lásson, halljon?
MEGSOKASODIK A GONOSZSÁG, A SZERETET SOKAKBAN MEGHIDEGÜL. DE AKI MINDVÉGIG KITART, AZ ÜDVÖZÜL. ISTEN ORSZÁGÁNAK EZT AZ EVANGÉLIUMÁT PEDIG HIRDETIK MAJD AZ EGÉSZ VILÁGON, BIZONYSÁGUL MINDEN NÉPNEK, ÉS AKKOR JÖN EL A VÉG.
Máté 24:12-14.
Értük szól a három jaj, nekünk, hogy akik világosságul lehetnek, akik látnak, és láttathatnak, merjék továbbadni ebben az egyre sötétülő árnyékvilágban az örömhírt: Krisztus feltámadt, él, s a hozzá menekülők mind megtartatnak, mert helyet készített nekik országában.
|
ADY ENDRE: AZ ISTEN HARSONÁJA
…Jönni fog az Isten, az ős Élet
S e földön szól majd harsonája:
"Halottak, élők és eljövendők,
Ím igazságot teszek én máma."
S e földön szól majd harsonája…
|
Ablonczy Ágnes
