Ennek a bibliai résznek leghangsúlyosabb, legtöbbször ismételt kifejezése mennyiséget jelöl. Ezer esztendő, ezer esztendeig, ezer esztendőre. Mennyi ez az e z e r ? Sok? Kevés?

Amikor dolgozni kezdtem több mint három évtizede, akkor keresetem nem volt ezer forint. Akkor az ezres volt a valami, a legnagyobb bankjegy. Ma harmincezer fölött van a keresetem, de ez alacsony fizetésnek számít.
Egy hadseregben, a tizedes, százados után jön az ezredes. Nincs számban mérhető fölötte.
Ezer dolgom van, ezerarcú ember, ezermester, ezerszer áldjon… - mindig a nagyon sokra, az el nem fogyóra, a véget nem érőre vonatkozik valamiképp szóhasználatunkban.

WEÖRES SÁNDOR: RONGYSZŐNYEG 88.

Szemem csak néha ér a világba,
de szívem ezer tájban egyszerre él -

Ezer éjszaka kellett ahhoz, hogy Seherezádé - a szívén keresztül engedett valósággal - meséivel lecsillapítsa a királyt, aki keserű, akit elutasítottak, akinek csorba esett hiúságán…
Persze nincs ezer mese ebben a kötetben, ami magyarul megjelent, de nagyon-nagyon sok.

WEÖRES SÁNDOR: RONGYSZŐNYEG 138.

Boldog hajós, kit ezeréve felgyűlt
kívánság küld a tengerre, viharba.

Boldog pásztor, kiben évezrek álma
lomha nyájként ezer fejét lehajtja.

Boldog mező, hol ezerével nyílnak
mindig egyfajta, új, meg új virágok.

Boldog, kiben évezrek megszakadnak,
elpattanó húr, áldás-titkú átok.

Ha az ezret, mint időt mérjük, sok. Kevés embernek adatik meg tizede, a száz esztendő, s ez épp tízszer annyi. Elvész benne a soknak gondolt, hosszú életnek tartott száz esztendő is.

JUHÁSZ GYULA: HARANGJÁTÉK

A pillanat,
mint temetőben a gyík, úgy szalad.

A percek,
Mint sivatagban a homok, peregnek.

Az órák,
Mint vándorok az utat egyre róják.

A napok,
Mennek, mint körmenetben a papok.

Az élet
Elmúlik, mint felhői a nagy égnek.

Az örökkévalóság
Hullatja szirmait, miként a rózsák.

De gyakran
Ott van a tovatűnő pillanatban.

Mit olvashatunk a Biblia ószövetségi részében, Isten ígéreteiben és kijelentéseiben?

Mert ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt… Zsoltárok 90:4.
2. Péter 3:8.

Örökké emlékezik szövetségére, ezer nemzedéken át adott szavára
2. Krónika 16:15.

Az ezerízig tartó áldásról és szövetségről sokszor van szó az Ószövetségben.
2.Mózes 20:6. 2 Mózes 34:7. 5.Mózes 5:10. Jeremiás 32:18…

Olyan Istenünk van, akinek ezer év annyi mint egyetlen nap, olyan Atyánk van, aki ezerízig emlékszik ígéretére, aki ezerízig akar áldani. Fel bírjuk fogni? Mi akik elveszünk a napok közt, életünk megélhető pillanatai, akarásai közt? Mi nekünk ez a vele nyerhető e z e r év?

WEÖRES SÁNDOR: RONGYSZŐNYEG 154.

Jelek ti, világ jelei,
ki tud titeket érteni,
egy ágacskát megfejteni?
Elvetjük a magot a földbe:
ki sejti, hogy szár lesz belőle?
Jelek ti, világ jelei,
biztosan bánunk veletek,
de nem bírunk megérteni.

Sokan, sokféleképpen próbálták érteni, kiszámolni, tudni ezt az ezer esztendőt, hogy mettől és meddig, de minden emberi számítgatás, világvége jóslat csődöt mondott, kudarcot vallott.
Nem tudjuk az időket. Időbe rekesztettek, időn belüliek vagyunk. Tudásunk esetleges, véges, utunk is csupán az isteni kijelentés és a hit ajándéka által van.

ÉS LÁTTAM EGY ANGYALT LESZÁLLANI A MENNYBŐL. NÁLA VOLT A MÉLYSÉG KULCSA, ÉS NAGY LÁNC VOLT A KEZÉBEN. EZ MEGFOGTA A SÁRKÁNYT, A RÉGI KÍGYÓT, AKI AZ ÖRDÖG ÉS SÁTÁN, ÉS MEGKÖTÖZTE EZER ESZTENDŐRE ÉS A MÉLYSÉGBE VETETTE, AZUTÁN BEZÁRTA ÉS LEPECSÉTELTE….

János látomásának képei korábbi látomásait idézi, azokkal együtt hangozva beszél az ezer esztendőről. Angyalt lát leszállani a mennyből, akinél ott a mélység kulcsa és a lánc, amivel megkötözi a többféle névvel megjelölt, örök ellenséget: sárkány, régi kígyó, ördög és sátán…
Egyben kijelenti azt, ami miatt megkötözi, mélységbe veti őt ezer esztendőre:

HOGY EL NE HITESSE TÖBBÉ A NÉPEKET…

Egyik este, üzenet érkezett valakitől a számítógépen. Egy furcsa feladvány volt benne:
„Ha ismernél egy nőt, aki épp terhes, már van 8 gyermeke, akik közül 3 süket, 2 vak, egy szellemileg visszamaradott, neki magának pedig szifilisze van… ajánlanád neki az abortuszt?"

Ha vállaltam volna, a gyermek terhelten induló élete ellen való döntést, esetleg a tanácsot, akkor a nagy zeneszerző, Beethoven életének kioltását javasoltam volna. Érteni, tudni véljük a dolgokat, azt hisszük, jogunk van életünket, és mások életét kezünkbe venni, de az egész illúzió, minket megtévesztenek a tények, az érdekek, a látszatok. El lehet hitetni minket.

JUHÁSZ GYULA: VALLOMÁS AZ ÉLETNEK

Mikor borulásos szemekkel
Kutattam a mélységeket,
Karcsú hidak szélén merengve
Én téged kerestelek.

Mikor öreg könyvekbe bújtam
A beteg gyertyaláng alatt,
Kábultan és félig vakultan
Én téged akartalak.

Mikor a falnak dőlve némán
Mákonyt kerestem és halált,
S nem láttam sorsom semmi célját,
Lelkem a te szavadra várt!

Minden álomban és halálban
És gyűlöletben, végtelen
Örök vágy fájó mámorával
Szeretlek, hűtlen életem.

Mit keresett, és mit talált a költő? Miféle vágyakozás szabta meg az életét? Miféle ellentmondás az oka megtéveszthetőségünknek, megcsalattatásunknak?

„Az ember egykor evett az élet fájáról… az élet megtartásának és elvesztésének választásában elbukott… Meg akarta tartani, ezért elvesztette… Kiderült, hogy az élet úgy van megszerkesztve, hogy aki meg akarja tartani, elveszti. A sátáni fiaskó következménye, hogy életemet nem bezárni ajánlatos, hanem kinyitni…
…Szükségem van arra, hogy más embernek életemre való jogait biztosítsam. Ennek jele a megszólíthatóság… Ha az ember a helyeset megteszi, a szót is érteni kezdi, amely a tettben él… A szó, hogy tett legyen, be kell váltani. Itt van a nehézség. Azt hogy mit kell tenni, tudjuk, de a beváltás ereje fölött nem rendelkezünk… ha a szóból magamat kiveszem, és csak másra nézve tartom érvényesnek… kezdődik a hencegés, a nagyzolás, a gyanúsítás"
( H.B.)

El tudunk képzelni olyan életet, melyben nincs többé hitetés, nincs többé rejteni való, nincs többé vágyakozás a rosszra? Ahol az isteni erőre nyílunk, mint virág a napfényre, ahol élni az igazságot fontosabb, mint tudni, ahol az egységet nem zavarja csalás, hamisság, érdek. Mert ez Isten által rendelt szerepünk: érinthetőnek lenni, nyílni, adni, osztani újra, meg újra.

MÍG EL NEM TELIK AZ EZER ESZTENDŐ; AKKOR AZTÁN MAJD FEL KELL ŐT HOZNI EGY KIS IDŐRE.

Az ezer esztendő a mi véges, százig se igen érő életünk számára elképzelhetetlen idő, de annyit érthetünk, hogy időbe rekesztett. Megszabott hosszúságú, kezdődik, telik, s végződik. A nagy hitető uralmának törlésével, megkötözésével kezdődik, és előhozásával végződik.

ÉS LÁTTAM KIRÁLYI SZÉKEKET, AMELYEKEN AZ ÍTÉLŐK ÜLTEK, ÉS LÁTTAM AZOKNAK LELKÉT, AKIKNEK FEJÜKET VETTÉK A JÉZUSRÓL VALÓ BIZONYSÁGTÉTELÜK MIATT, ÉS AZ ISTEN BESZÉDÉÉRT, ÉS AKIK NEM IMÁDTÁK A VADÁLLATOT, SEM AZ Ő KÉPÉT, SEM AZ Ő BÉLYEGÉT HOMLOKUKRA ÉS KEZÜKRE NEM VETTÉK FEL. MOST ÉLETRE KELNEK ÉS URALKODNAK KRISZTUSSAL EZER ESZTENDEIG.

Kik lesznek részesek abban a földöntúli jóban, az ezeréves uralkodásban, királyságban? Akik életük végéig hűségesek maradtak Krisztushoz. Akik odaadni merték, veszni hagyták érdekeiket, életüket. Akiket nem téríthetett el Krisztustól a láthatóért megindító, hitető szó. Akik azért veszítették el az életüket, mert nem ők akarták megtartani. Elengedték, amit elengedhettek. Nem hősök voltak, hanem hűségesek. Megérezték, miért érdemes veszíteni.

JUHÁSZ GYULA: MAGAMHOZ

Fiam, ne félj, ha néha szűkös utcák
Előled elveszik a kék eget
S üres, kopott szobák nagy mélabúját,
Mint zubbonyát a munkás, fölveszed.

Fiam, ne félj, ha bús esők kimosnak
Szívedből mindent, ami fény, derű,
Ha verkli szól, borús napján a gondnak
S lelkedben eltört minden hegedű.

Fiam, ne félj! Mély óráid malasztja
Legyen veled! Emléke annyi napnak,
Mikor belőled csók és vers fakadtak.

Fiam, ne félj. A nagy égboltozatra
Fölírva minden, mi szép idelenn
És benned, mint rab él a Végtelen!

A TÖBBI HALOTT PEDIG NEM KELT ÉLETRE, MÍG EL NEM TELIK AZ EZER ESZTENDŐ. EZ AZ ELSŐ FELTÁMADÁS. BOLDOG ÉS SZENT AZ, AKINEK RÉSZE VAN AZ ELSŐ FELTÁMADÁSBAN: EZEKEN NINCS HATALMA A MÁSODIK HALÁLNAK, HANEM AZ ISTENNEK ÉS KRISZTUSNAK PAPJAI LESZNEK ÉS URALKODNAK VELE EZER ESZTENDEIG.

Különös összekapcsolás. Első feltámadás, második halál. Közben nem beszél se második föltámadásról, se első halálról… Mennyi titok, mennyi fölfoghatatlan kijelentés. Elég annyi, amit tudhatunk? Így folytatja: boldog és szent az, akinek része van az első feltámadásban.

Kell ennél több? Hogy rajtuk nincs hatalma többé a halálnak, és papjai lesznek Istennek, Krisztusnak, részesek uralmában, ezer esztendeig. Óriási, felfoghatatlan lehetőség. Miénk? Mozdít a lehetőség ezer ígéretes titka? A halandó ember, a maga százig se igen számolható évei ott lehetnek, belekerülhetnek az ezredízig áldó Isten ezeréves királyságába!

El merjük hinni ezt a lehetőséget? Jaj ha nem érinti szívünket ez a mérhetetlen szeretet! Lehet miénk, ha végre Rá szorulunk, ha sírni tudunk, ha elengedni tudunk, ha éhezzük és szomjúhozzuk az igazságot… ahogy Jézus Krisztus a Hegyi beszédben ( Máté 5:3-12.) kijelenti, ígéri az igazi jót, a felülről valót, a b o l d o g s á g o t . Minden embernek.

Ablonczy Ágnes