56. A megtérés ideje

Újszövetség - Lukács 13:1-9.

ÉPPEN ABBAN AZ IDŐBEN ÉRKEZTEK MEG NÉMELYEK AZZAL A HÍRREL, HOGY EGYNÉHÁNY GALILEAINAK, ÁLDOZATUK BEMUTATÁSA KÖZBEN , PILÁTUS A VÉRÉT ONTATTA. JÉZUS EZT MONDTA NEKIK:AZT GONDOLJÁTOK, HOGY EZEK A GALILEAI EMBEREK BŰNÖSEBBEK VOLTAK A TÖBBI GALILEAIAKNÁL , MIVEL EZEKET SZENVEDTÉK? MONDOM NEKTEK : NEM. SŐT, HA MEG NEM TÉRTEK, TI IS MINDNYÁJAN HASONLÓKÉPPEN ELVESZTEK. VAGY AZT GONDOLJÁTOK, HOGY AZ A TIZENNYOLC EMBER, AKIKRE RÁSZAKADT A TORONY SILOÁM TAVÁNÁL ÉS MEGÖLTE ŐKET, BŰNÖSEBB VOLT JERUZSÁLEM MINDEN MÁS LAKÓJÁNÁL? MONDOM NÉKTEK : NEM. SŐT, HA MEG NEM TÉRTEK, TI IS MINDNYÁJAN HASONLÓKÉPPEN ELVESZTEK. ÉS EZT A PÉLDÁZATOT MONDTA: VOLT EGY EMBERNEK EGY FÜGEFÁJA A SZŐLEJÉBEN. ELMENT ÉS GYÜMÖLCSÖT KERESETT RAJTA, DE NEM TALÁLT. ÉS ÍGY SZÓLT A VINCELLÉRHEZ : ÍME HÁROM ESZTENDEJE MÁR, HOGY IDEJÁROK, ÉS GYÜMÖLCSÖT KERESEK EZEN A FÜGEFÁN, ÉS NEM TALÁLOK. VÁGD KI, MIÉRT ZSAROLJA KI A FÖLDET? DE AZ ÍGY KÉRTE ŐT: URAM, HAGYD MÉG MEG EBBEN AZ ESZTENDŐBEN, AMÍG KÖRÜLÁSOM ÉS MEGTRÁGYÁZOM; HÁTHA JÖVŐRE TEREM? HA PEDIG NEM, AKKOR VÁGD KI.

Az emberek nagy része fontosnak tartja, hogy hallja a híreket, hogy megnézze a tévéhíradót, elolvassa a napilapokat. Erre egyébként sokféle lehetősége adódik, hisz majd óránként vannak hírek a rádióban, este különböző csatornákon a televízióban, s ki-ki szája íze szerinti tálalásban olvashat napilapokat. Milyen híreket hallhatunk, olvashatunk? Csak olyanokat, melyek elegendő hírértékkel bírnak a hírszerkesztők szemében. A kirívónak, és a rossznak általában nagyobb a hírértéke (nézettsége) : törvénysértés, erőszak, jogtiprás, igazságtalanság, szerencsétlenség, katasztrófa, botrányos viselkedés... Felszínt borzongat, nem önmagunkra és világra ébreszt...

REMÉNYIK SÁNDOR RÁDIÓ-OSZLOP A HÁZSONGÁRD-TETŐN

Te fémszálakból ég felé feszített Modern obeliszk, - szikár és szilárd, Hogy a szélrózsa minden szögletéből Az üzenetek millióit várd, - Te érzékenyre hangolt tompa érc, Világ póznája: sok mindent megértsz, Sok mindent tudsz. A népek sorsa, az Ember jövője Feléd süvít a messzeségen át, Füleled Párizs, London zsivaját, Kinyújtod tapogató csápjaid, És zúgni érzed az Idő szelét, Kattogni hallod a történelem Lendítő kerekét. Sok mindent tudsz.

Én hozzád képest semmit sem tudok. De hallod-e a virágok neszét, Amikor fölemelik fejüket? Egy hazavágyó árva szívverés Halk ütemére nem vagy-e süket? Tudod-e, hogy itt most bűbájos ősz van, S tövedben ég a sápadt kikerics, S dalolnak az itt maradt madarak, - Világ-bölcs, érted ezt a nyelvet is? Tudod-e, "mily mélység egy üres fészek"? Hogy mozdul meg a rögben is a lélek? Látod, én olyan begubózva élek, És másoktól, és magamtól futok, És hozzád képest semmit sem tudok. De ezt tudom.

Jézus Krisztus korában még csak emberek továbbították a hírt, a jót és a rosszat, jóval lassabban érkezett meg a távolabb történt dolgokról a híradás. De bizonyára akkor se volt mindegy, ki mondta el, ki hogyan fogadta és adta tovább. Mert a hírekkel, közlésekkel, most is, akkor is hatni lehetett az emberekre, felháborítani, megijeszteni, mások ellen hangolni, a közlésekkel érzelmileg befolyásolni...

ÉPPEN ABBAN AZ IDŐBEN ÉRKEZTEK MEG NÉMELYEK AZZAL A HÍRREL, HOGY EGYNÉHÁNY GALILEAINAK ÁLDOZATUK BEMUTATÁSA KÖZBEN, PILÁTUS A VÉRÉT ONTATTA. JÉZUS EZT MONDTA NEKIK: AZT GONDOLJÁTOK, HOGY EZEK A GALILEAI EMBEREK BŰNÖSEBBEK VOLTAK A TÖBBI GALILEAIAKNÁL, MIVEL EZEKET SZENVEDTÉK? MONDOM NEKTEK: NEM. SŐT, HA MEG NEM TÉRTEK, TI IS MINDNYÁJAN HASONLÓKÉPPEN ELVESZTEK.

Hírmondók érkeznek oda, ahol Jézus Krisztus a tanítványokkal, s a köréjük gyűlt tömeggel beszélget. Felháborító, félelmet keltő a hír, amit hoznak. Pilátus, a római helytartó megölet néhány galileait, épp a templomban, miközben áldozatot mutatnak be... Hogyan hathatott, kiket érintett ez a híradás? Jézus arra felel, amit azok gondoltak akik épp körülötte voltak: NE GONDOLJÁTOK, HOGY EZEK A GALILEAI EMBEREK BŰNÖSEBBEK VOLTAK...

Miért gondolták azt, hogy azok a galileaiak bűnösebbek voltak, mint ők? Mi lehet a gondolat indítója? Félelem? Önigazolás? Hinni akarják, hogy Isten nem engedi bántani a hozzá hűségesen ragaszkodókat? Következhet ebből a következő gondolat, hogy a meggyilkoltak nem voltak ártatlanok, nem ragaszkodtak hűségesen, és velük azért nem történt, mert ők különbek, Isten nem engedte őket bántani...mert ugye lehetetlen, hogy Isten engedje az ő hűséges választottait bántani, ártatlanul megölni...
Félnek a ténnyel szembesülni, ezért ösztönösen igazolnak, (magukért mások ellen) és elvárásaik szerint formálnák Isten képmását... De ez bálványkép állítása, nem igazolja Isten.
Hamis gondolkodás, hamis következtetések, - mondja nekik Jézus. Nem a mi megfelelő voltunkból következik a megtartatás. Isten nem a mi gondolataink szerint szabja meg életünk idejét. Senki se tudja mi lesz holnap, és nem a megfelelésből következik a holnap, a jövő.

Ma délelőtt, ahogy éppen az esti előadásra készültem, jöttek megnézni, miért nem működik fürdőszobai vízmelegítőnk. Otthagytam a bekapcsolt gépet... Miután éppen ott, ahol szerelni kellett volna, dolgoztak még a kőművesek, azt mondták, később jönnek vissza, addig rámoljam ki a szekrénykét. Miközben azt tisztítottam, kiugrott az egyik biztosíték. Ijedten nyomtam vissza, féltem, elveszett minden, amit addig gépbe írtam. Ám mikor újraindítottam a számítógépet, hogyan, hogyan nem, felbukkant a helyreállított írás, folytathattam a készülést...
Ebéd után jöttek újra a szerelők, mindjárt küldtek, kapcsoljam ki a számítógépet, most cserélik ki a villanyórát. De még fel se értem az emeletre a számítógéphez, kikapcsolták. Mikor elkészült az új óra,, siettem a géphez, titkon azt reméltem, újra felbukkan a helyreállított szöveg, mint délelőtt, ám másodszor hiába kerestem, elveszett, eltűnt mintha sosem lett volna.

Elgondolkodtatott ez a váratlan történés, hisz éppen ma, olyan bibliai részről van szó, ahol a véges időre, a ki tudja mikor záruló lehetőségekre figyelmezteti tanítványait Jézus Krisztus.
Első alkalommal a váratlan kikapcsolás ellenére is megmentődött a leírt szöveg, ám második lehetőség nem adódott. Elveszett, soha többé nem lelem meg. Vajon tudunk, merünk azzal a gondolattal találkozni, hogy a mai nap lehetősége lehet az utolsó, tán nincs, nem lesz több?

HA MEG NEM TÉRTEK, TI IS MINDNYÁJAN HASONLÓKÉPPEN ELVESZTEK...

Kiknek beszél megtérésről és elveszésről? A körülötte állóknak mondja, a hozzá fordulókhoz szól, akik nála keresik a megoldást. Kevés az, hogy jó helyen vagyok, kevés az, hogy hallom, kevés, hogy tudom, amit tudhatok. Megtértem? Alapkérdés, fontos kérdés: én, aki itt vagyok, én, aki templomba járok, én aki áldozatot hozok... Vajon megtértem? Lét-kérdés! Jézus egy másik hír alapján, egy másik történéssel is, még egyszer mondja, újra mondva hangsúlyozza, hogy érezzék, hogy lássák, hogy ne saját maguk megfelelésükben bízzanak:

VAGY AZT GONDOLJÁTOK, HOGY AZ A TIZENNYOLC EMBER, AKIKRE RÁSZAKADT A TORONY SILOÁM TAVÁNÁL ÉS MEGÖLTE ŐKET, BŰNÖSEBB VOLT JERUZSÁLEM MINDEN MÁS LAKÓJÁNÁL? MONDOM NÉKTEK: NEM. SŐT, HA MEG NEM TÉRTEK TI IS MINDNYÁJAN HASONLÓKÉPPEN ELVESZTEK...

Múlt héten ismeretlenül szólított valaki email üzenetben. Nem írta meg a nevét. Olyan kérdéseket tett fel, melyekre válaszolni se igen akartam. Úgy éreztem, nincs értelme. Miért? Ez a hölgy azt írta, sokat hallott, olvasott felőlem, beszédbe kezdenék-e vele? Ő a saját neméhez vonzódik, érdekelné mi erről a véleményem, s mi erről az egyházunk véleménye? Úgy gondoltam, nem tehetem, hogy egy sort se írjak, akárhogyan is, de tán segítséget kér. Hát válaszoltam rá. Elég egyértelműen. Azt, hogy mit tanít, hogyan tilt erre nézve a Biblia, de azt is mellé írtam, hogy Jézus Krisztus szemében nincs olyan bűn, amit ne lehetne megbánni és újat kezdeni... Jött a válasz: mi a bűn? Szeretem a férjemet? Lehet a szeretetet, amit érez egy ember iránt, bűnnek mondani, és a gyilkossághoz, hazugsághoz... hasonlóan kezelni?

Miért nincs értelme ennek a levelezésnek? Mert a kiinduló pontot igazolja, jónak akarja tudni.
Aki ártatlanságát, tisztaságát igazolja, az nem kész a MEGTÉRÉSRE, a megfordulásra, az nem lett elítélt, az nem utálta meg a bűnt, azt, nem látja még, hogy mindent megfertőz az emberi kívánság és birtoklásvágy, nincs szüksége kegyelemre, az újrakezdés lehetőségére.

BABITS MIHÁLY KIRÁLY-MESE

Óh züllött társ! e fosztott élet
fájáról leesett levél,
száraz levél,