Kilencvenéves korában elhunyt Szabó Magda Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas író. A legtöbb nyelvre lefordított magyar írót hétfő délután, olvasás közben érte a halál - tudatta titkára az MTI-vel.
Tasi Géza elmondta, hogy az írónőt hétfő délután 4 órakor, olvasás közben érte a halál.
Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben. Szülővárosában érettségizett 1935-ben, majd 1940-ben a debreceni Tisza István Egyetemen kapott latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de Révai József utasítására még abban az évben visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották. 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
Szülővárosa, a református Debrecen hagyományai meghatározóak voltak személyisége alakulásában, egy időben pedig aktív szerepet is vállalt az egyházban: 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinat világi alelnöke volt. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Debrecen városa díszpolgárrá választotta. A város történelmét eleveníti meg többek közt Kiálts, város című drámája.
1959-ben kapott először József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro Urbe Budapest-díjat, 1987-ben Csokonai-díjat kapott. 1992-ben a Getz-díjjal tüntették ki. 1996-ban Déry-díjat, 2000-ben Nemes Nagy Ágnes-díjat és 2001-ben Corvin-kitüntetést kapott. 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, a múlt szombaton pedig az alkotót Hazám-díjjal jutalmazták.

A Kossuth-díjas írónő hamvait Debrecenben és Budapesten helyezik el
A kilencvenéves korában hétfőn elhunyt Szabó Magda végrendeletében azt kérte, hogy hamvasztása után két helyen helyezzék el hamvait. A Kossuth-díjas írónak két temetése lesz. Hamvait egyfelől a szülei mellett, Debrecenben, másrészt a budapesti Farkasréti temetőben, férje Szobotka Tibor mellett helyezik el - közölte Tasi Géza, az írónő keresztfia.
Az írónőt november 29-én ravatalozzák fel a debreceni városházán. Szabó Magda hamvasztása november 30-án, a temetése pedig december 1-jén, 11 órakor lesz a debreceni Köztemetőben. A budapesti Farkasréti temetőben december 10-én délelott 11 órakor búcsúztatják el Szabó Magdát.

"Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?" (Római levél 8,31) A Tiszántúli Református Egyházkerület és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatja, hogy SZABÓ MAGDA Kossuth-díjas, József Attila-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével, Corvin-lánccal kitüntetett írónő, a Tiszántúli Református Egyházkerület Örökös Főgondnoka és Debrecen Város Díszpolgára, életének 91. évében elhunyt. Hamvainak örök nyugalomra helyezése 2007. december 1-én 11 órakor lesz a debreceni Köztemetőben. Tisztelői 2007. november 29-én 9 órától az esti órákig róhatják le kegyeletüket a Régi Városházán felállított ravatala előtt.

Az írónőre az alábbi felvétellel emlékezünk: