Dr. Szabó István
lelkipásztor, teológiai tanár úrnak
Nyilatkozat a „Nyilatkozatról”

Semmiképpen nem akartam megírni ezt a Nyilatkozatot, és mindenképpen meg kell írnom, miután dr. Szabó István Internetre is feltett Nyilatkozata feltétlenül válaszra kényszerít.
Dr. Szabó István bevezetésében kifogásolja, hogy őt a dunamelléki elnökség november 18-i nyilatkozata előtt nem kereste meg. Tény viszont, hogy ő az Elnökséget, hivatalos felsőségét rólunk szóló írásai előtt soha nem tájékoztatta. Ez megállapítható a „L’eglise c’ est moi” 1992. évi támadó cikkétől a THÉMA-füzetek egyházkerületünk elleni írásaiig, a mai nappal sem bezárólag.

1.pont alatt elhatárolódik minden támadástól, amely az egyházkerület jelenlegi vezetőit hamis híresztelésekben érte, külön nevesítve Isépy Gábor irományait. Ez dicséretes aktus, de sajnos több éves késéssel következett be. Ráadásul november 22-én történik ez, amikor lényegileg november 23-24-én az utolsó hétvége választási gyuléseitől már csak egy nap választ el minket, és a választások zöme megtörtént. Isépy Gábortól november 4-én 13 ember előtt határolódott el szóban, amelyet valóban „nyugtáztunk”. A THÉMA füzetek 2002. évi különszámában viszont dr. Szabó István Isépy Gábort a 35-36. lapon egyetértően idézi a Dunamellék elítélésében. Isépy könyvét, amelyet dr. Szabó István idéz, a szerző Dunamellék minden gyülekezetéhez kiküldte, amely „Oszama bin Isépy” feladó „lépfenelevelét” is tartalmazza (Tíz év az idő mérlegén. 97. o.). – Az elhatárolódás mérlege tehát így néz ki: egyik oldalon támadás a jelölőgyuléseken osztogatott Théma-füzetekben, és az Isépy által mintegy 300 dunamelléki gyülekezethez kiküldött Isépy-kötetben az egyházkerület és vezetői ellen mindenki előtt, - másik oldalon: elhatárolódás szóban 13 ember előtt november 4-én, majd a legutolsó választási napokban, de úgy, hogy egyúttal új támadás is indul az Interneten. Ez így igazságtalan és elfogadhatatlan.

2.A Théma Egyesület Isépytől való elhatárolódása minket írásban nem ért el. Ez is már nem „bizonyos késői eső”, hanem abszolút bizonytalan túlkésői „permetezés”. Ezért átlátszóan haszontalan. Miután a „piszkos munkát” elvégezték némelyek (lépfene-, ürülék,- halotti levelek stb.), anélkül, hogy közben bárki STOP-jelzést is adott volna, utólag igazolták e tevékenységet. Hiszen - „az évtizedet értékelő, átfogó és kitűnő elemzés”-nek nevezi füzetükben Kádár Péter a lépfene-levelet is közlő (Oszamai bin) Isépy-művet. (I.m. 58. o.) Miután e kötetek elvégezték negatív munkájukat, a Théma Egyesület késői pardonja olyan, mint az óriási dohányreklámok alatt a mikroszkopikus méretű felirat: „a dohányzás árt az egészségnek!” A dohánygyártó cégek lelkiismerete tiszta, hisz valamennyi tüdőrákost időben figyelmeztették a dohányzás ártalmaira.

3.Az e ponttól kezdve végig hibáztatott Dunamelléki Református Egyházkerület Információs és Tájékoztatási Szolgálata (DRETISZ) mindig csak védekezett, utólagosan az elsődleges támadások ellen, és csupán válaszolt az egyházkerületi vezetés elleni negatív kihívásokra.

A Magyar Nemzet és Népszabadság többszöri, megengedhetetlenül beavatkozó magatartásának nem értése enyhén különös dr. Szabó István nyilatkozatának indokolásait olvasva.

A hivatalos jelöltek megállapítása a Választási Bizottság feladata, éppígy a jelölési végeredmény közlése is. A Tájékoztatási Szolgálathoz ilyen és erre vonatkozó kérés sem a Választási Bizottságtól, sem a jelöltektől nem érkezett. Ha ezt megtesszük, akkor valószínűleg a „Választási Bizottság illetékességébe való beavatkozás” lett volna a vád. Fekete Ágnes honlapján és a Református Portálon viszont megjelentek -több esetben a fellebbezési idő letelte előtt- a jelölési részeredmények, majd a végső összesítés is. A jelöltek bemutatkozása megjelent a Reformátusok Lapjában. Tény, hogy a DRETISZ a nyolc jelölt közül négynek a bemutatkozását küldte ki, de csak azután, hogy a másik négy jelölt bemutatkozását az egész kerülethez körlevélben eljuttatta. Mi a kampányolás esetleges kifogásolását a mindig kifogásolók részéről el akartuk kerülni. Így addig ki sem küldtük bemutatkozásunkat, amíg dr. Szabó István püspök-jelölt úr és társai ezt meg nem tették. Ezután azonban többen kérték tőlünk a hiteles tájékoztatás érdekében a mi bemutatkozásunk kiküldését, amit meg is tettünk. – Enyhén furcsa, hogy akik ezt már magukról megtették, még egyszer elvárják ugyanezt a szüntelenül támadott Dumamelléktől. Sőt a THÉMA jelöltjeinek kizárólagos bemutatása megtörtént a Budapesti Németajkú Gyülekezetben, október 7-én délután megtartott fórumon is, amely írásban és lehallgatható formában nyilvánosságra került két internetes honlapon is. Ne emlegessen tehát dr. Szabó István egyoldalú tájékoztatást, amikor a fentiek szerint a választási időszak jelentős részében csak önmagukat reklámozták. A Nyilatkozat kitételétől eltérőn nem „gyanú árnyékában tartunk” bárkit, hanem tendenciózus, megengedhetetlen befolyásolásuk ellen tiltakozunk.

A Magyar Nemzet és a Népszabadság cikkeinek valótlansága elleni védekezést a Magyar Fórum cikkének „valótlanságára” hivatkozva visszautasítani: újabb valótlanság állítása!
A Magyar Nemzet általunk kifogásolt cikke (október 8.) valóban valótlanságot közölt, amikor dr. Szabó István jelöltségi előnyéről Hegedűs Loránttal szemben így ír: „mintegy kétszer annyi támogatást kapott”. Ezt kérelmünk ellenére sem helyesbítette az újság, s dr. Szabó Istvánnak sem volt mindmáig egyetlen szava sem ellene. – Akkor is valótlant állított a Magyar Nemzet, amikor a 18 % előny helyett 18 szavazati előnyt jelzett. De ezt másnapra azonnal helyesbítették – nem várva semmilyen reklamálást, hiszen ez káros volt elobbi támogatottjukra. Mi viszont az előbbi esetben az igazságért hiába reklamáltunk.
Szintén valótlanságot állít a Népszabadság a választások tisztaságával összeegyeztethetetlen módon akkor, amikor a jelölések eredményeire hivatkozik hetekkel később a választások döntő csúcsidejében. A választások titkosságát és megismerhetetlenségét ezzel semmibe veszi, mikor kiemelt alcímben közli: „Hegedűs Loránt vesztésre áll!” Ez is a legsúlyosabb negatív befolyásolásnak minősül.
A Magyar Fórum viszont nem „a másik püspök-jelöltet rágalmazva” jelentetett meg írást. Amikor az inkriminált kijelentésrol megkérdeztük a lapot, hogyha az nem valós, ellene tiltakozzunk-e, akkor választ kaptunk: a vitatott kijelentés valódiságára hitelesen aláíró tanuk vannak. – A presbiterek „felszólítása” pedig csak formális megszólítás, mely a lap igen korlátozott példányszáma miatt igen kevesekhez juthatott csak el. Ez viszont nem mondható el a 160 ezres és 360 ezres példányszámú idézett napilapokról. „Presbiterek presszionálásáról” beszélni pedig egy ilyen esetben valóban erős túlzás, a másik két újság közlésének egyidejű jelentéktelenítése esetén, amelyek viszont valóban fejthettek ki nyomást -már csak példányszámuk miatt is - az egyházi közvéleményre.
A presszionálás: a közvetlen vagy közvetett nyomásgyakorlás sokkal mélyebbről és sokkal erőteljesebben érvényesül mi ellenünk. Ezt egyesek saját javukra alapvetően ki is használják. Minderről eszünkbe jut az életveszélyes fenyegetés panaszoltja: „Csak az ujjammal fenyegettem meg őt!” – vallotta a tárgyaláson. „De az ujjad a pisztolyod ravaszán volt!” – mondta a panaszos. – Egy esperes telefonon, egy püspök személyes közvetlen közlésben kapta most a halálos fenyegetést, mely szerint: az előbbi egyszerűen „meghal”, a másikat „közlekedési baleset éri, ha le nem mond”. – Csak nem azt akarják, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök alatt visszasírjuk Rákosi Mátyást? Ő egyenesen megmondta Ravasz Lászlónak, hogy mondjon le. Mondják meg nekem is egyenesen, ha erre van szükség, ne alantas erők manipuláljanak, hazudozzanak és gyalázkodjanak. Ha indokoltan megmondják lemondatásomnak okát, győzelem esetén is lemondok, s megyek Buj-ba zarándoknak, mint egykoron tettem Szabó Imre esperes száműzetése idején, meglátogatva őt kétszer is, ottani szolgálatában. Feledhetetlen élmény volt. Akkor a hatalom rendelte neki Bujt, majd nekem Komlót és Hidast. Most a gyalázat rendelkezne? Ennek nem engedhetek. Szabó Imre esperes sem engedett neki. Mikor áligei szólamokkal megokolva, Kiss Roland főgondnok közölte vele száműzetését, és erre őszinte választ kért tőle, akkor Szabó Imre esperes válasza így hangzott: „Roland, tehozzád soha többé nem lesznek őszinték az emberek!” Az egykori fasori lelkész, budapesti esperes felemelt fővel távozott. (Mint a Bp-Fasorban szolgáló teológus a fenti kijelentést - egy testvéri közösségben - személyesen is hallhattam Szabó Imre esperes úrtól!)

A Népszabadság és Magyar Nemzet dr. Szabó István szerint „inkriminált írásainak” lehet rosszul értelmezett előzménye a novemberi dunamelléki sajtóbeszélgetés (és semmiképpen nem „sajtótájékoztató”!), amelynek igazságát nem hagyhatták szó nélkül az ellenerők. De egy bizonyos: a dunamelléki sajtóbeszélgetés, amelynek szükségességét az ellenünk folyó méltatlan támadássorozat indokolta, csak késői, világiak szerint is kötelező válasz volt, amelyre csak azokat a kiemelt újságírókat hívtuk meg, akikkel az elmúlt 12 évben baráti és munkatársi viszony alakult ki.

Az már igazán képtelenség, hogy dr. Szabó István kifogásolja a különböző lapokban a kora nyártól (június 8.) kezdve megjelent értesítést: „Hegedűs Loránt indul a választásokon”. Mivel a nyugdíjtörvény alakulása miatt szó volt ennek lehetetlenségéről, annak új formulázása után jelezni kellett ezt a lehetőséget, és megkérdezésünk során az „indulás” tényleges szándékát. Ez az egyszerű tájékoztatás ciklusváltás idején szükségszerű, elhallgatása pedig lehetetlenség, vagy a közvélemény becsapása lett volna. Tudtommal dr. Szabó István sem titkolta soha „indulását”, bár őt a nyugdíjtörvény most nem érintette, sőt személyét évek óta tudatosan reflektorfénybe állították. A közismert terminus szerint: műkákán műcsomó keresés annak feszegetése, hogy a „tisztségért indulás” kategóriáját egyházalkotmányunk nem ismeri!!! Sem a világi, sem az egyházi lapok nem jogi szöveget közöltek ezzel kapcsolatban, hanem hétköznapi, de hiteles nyelven tájékoztattak. Ez ellen igazán csak a mindenbe beleszólni akaró szándék tiltakozik.

Képtelenség, hogy e mondhatatlan lekötöttség, teher, támadásözön, és napi készenlét közepette kb. 10 napos tiltakozási késést kér számon rajtunk a Nyilatkozat egy névtelen levél ellen, melynek létrejöttéhez semmi közünk. És ezt az a valaki teszi, aki évekig, sőt mindmáig nem vonta vissza ellenünk irányuló megjegyzéseit. A DRETISZ-nek egyébként e tiltakozásra nincs is joga, hiszen ő nem „jelölt”, hanem az Elnökségnek kellett tiltakoznia, s ezt meg is tette.

4.Itt ismételten le kell szögezni: a DRETISZ nem kampányolt senki mellett és senki ellen a választási időszakban, csupán hivatali kötelességét végezve, az egyházkerület hivatalos vezetésének védelmében, válaszolt a támadásokra, a félretájékoztatásokra. Dr. Szabó István e pont alatt Nyilatkozatában „minden korábbi elhatárolódó megnyilatkozásom” kitételt említi. De ezeket sem én nem láttam, és nem kaptam meg tőle, de az érintettek közül senki nem olvasott ilyet. Hogy „a befolyásolásban szerepem lenne?” túl költői kérdés, az nyilvánvaló mindazok számára, akik elolvassák a Théma-füzeteket. Ott ugyanis megtalálják a pozitív választ minderre.

5.A választási tisztaság követelményével egyetértünk. De itt ne csak római katolikusan „dicsértessék a Jézus Krisztus”, hanem igeileg, valóságosan követtessék is!

Budapest, 2002. november 22.

Dr. Hegedűs Loránt
püspök

E Nyilatkozatomat megküldöm:
Dr. Szabó István lelkipásztornak, püspök-jelölt úrnak
A Dunamelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási és Információs Szolgálatának
A Dunamelléki Református Egyházkerület Választási Bizottságának, azzal, hogy valamennyi hivatalos jelöltnek juttassák el.
A Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségének
A Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnokának, világi elnökének.
A Parókia Református Portálnak, illetve a DRETISZ-nek közzététel céljából.