Takaró Mihály
(A Dunamelléki Református Egyházkerületben jelölve a főgondnoki tisztre)

„Én és az én házam népe az Úrnak szolgálunk”
(Józsué 24:15)

1954. XII. 29-én születtem Budapesten. Édesapám, néhai Takaró Károly református lelkész, édesanyám Tóth Emma. Isten kegyelméből és családi neveltetésemnek köszönhetően is, öt testvéremmel együtt mindannyian egyházunk szolgálatában állunk. Réka hitoktató (5 iskolában tanít), Károly kelenföldi lelkész, Tamás a Bp. Dél esperese, Emma református hitoktató (három csoportot tanít), András Kiskunlacházán lelkipásztor. Magam több mint 20 éve a Pesterzsébet Központi gyülekezet presbitere és énekkarának karvezetője vagyok. Felsőfokú tanulmányaimat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végeztem. Jelenleg az Oktatási Minisztérium háttérintézményében, az Országos Közoktatási Szolgáltató Intézetben főmunkatársként dolgozom. Tanítok a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban, oktatok a Károli Gáspár Református Egyetemen. Nős vagyok, feleségem Palágyi Márta református vallású középiskolai tanár, hitoktató. Négy gyermekünk van: Márta, Mihály, Márk, Máté.
1993 óta vagyok egyházkerületünk iskolaügyi főtanácsosa. 38 közoktatási intézmény alapításában vehettem részt ez idő alatt.
1998 óta gyülekezeteink bizalmából választott tisztségviselőként egyházkerületünk főgondnoka vagyok. 2001-ben a Magyar Reformátusok Világszövetsége főtitkárává választottak.
Választásokkal elnyert tisztségeimet szolgálati lehetőségként értelmeztem és értelmezem. Felmérhetetlen jelentőségunek érzem, hogy 2002-re egyházkerületünkben híveink számára immáron lehetséges óvodától egyetemig református egyházi intézménybe járatni gyermekeiket. Hármas cél megvalósítása lebegett és lebeg szemem előtt: Isten országának építése kiemelten a misszió által is, egyházunk gyarapítása, és a magyarság ügyének szívós, kitartó szolgálata. Amennyiben egyházkerületünk gyülekezeteinek bizalma ismét felém irányul, a jövőben kiemelt feladatomnak tekintem iskolarendszerünk további szilárdítását, építését, valamint a missziói munka kiterjesztését és megerősítését minden területen. Különösen fontosnak tartom a mostani nehéz időkben egyházunk belső egységének helyreállítását. Elodázhatatlan feladatnak érzem gyülekezeteinkben, különösen is presbitereink között a magyar református identitás erősítését rendszeres továbbképzések által, mellyel elmélyíthetik tudásukat és elkötelezettségüket egyedüli zsinórmértékünk a Szentírás, valamint hitvallásaink vonatkozásában.
Kérjük közösen Isten Szentlelkét: adjon ébredést, megújulást népének.
Végül köszönetet mondok mindenkinek, aki az elmúlt időszakban támogatta munkámat, szolgálatomat.

Soli Deo Gloria

Takaró Mihály